Megszűnik a rokkantsági nyugdíj 2012-től
A megváltozott munkaképességű emberek ellátásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek. 2012. január 1-től megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása a rehabilitációs hatóság javaslata alapján rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás lehet. 2012-től a fenti ellátás valamelyikére az lenne jogosult, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy attól kisebb mértékű. Ez azt jelenti, hogy az ellátásokra a jelenlegi rendszer szerinti 40 százalékos egészségkárosodott személyek szerezhetnek jogosultságot.
Rehabilitációs ellátás – Rokkantsági ellátás, nyugdíj helyett
Az ellátás jövedelempótló jellegű, tehát megállapítása csak abban az esetben lehetséges, ha a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet folytatni nem tud. Rehabilitációs ellátás annak a személynek állapítható meg, aki a komplex minősítés eredményeként rehabilitálható. Rokkantsági ellátásban az részesülhet, akinek rehabilitációja nem javasolható, illetve egészségkárosodása jelentős mértékű és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. A megváltozott munkaképességű ellátást kérelmezni kell, és akkor állapítható meg, ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a kérelmezőnek legalább 1095 napon át volt társadalombiztosítása. A kérelmezés nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én az átalakuló ellátások valamelyikében részesültek. A rokkantsági nyugdíj számítás 2012. évtől a következő képen alakul: Abban az esetben, ha a személy egészségi állapota és így foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, akkor a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 45 százaléka lesz a járandóság. Abban az esetben, ha a személy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de esetében a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka lesz az illetmény összege. Az a személy, aki kizárólag folyamatos segítséggel foglalkoztatható a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka járandóságra számíthat. Az ellátás összege a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka lesz az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes személyek esetében. Az ellátás évenkénti emelése a nyugellátással azonos mértékben emelkedik a rokkantsági nyugdíj esetében is. A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás jövedelempótló jellegű, vagyis csak akkor jár, amennyiben a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet képtelen folytatni. Rehabilitációs ellátásra az lesz jogosult, akinél a komplex minősítés eredménye az, hogy az illető rehabilitálható. Rokkantsági ellátás 2012-től annak jár, akinek nem javasolható rehabilitációja, illetve olyan nagy mértékű az egészségkárosodása, hogy önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.
A nyugdíjba vonulás új szabályai, rokkantsági nyugdíjra nem vonatkozik:
A korengedményes nyugdíj nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer része, hanem foglalkoztatáspolitikai célú lehetőség. Célja, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállaló egy esetleges leépítés miatt ne váljon munkanélkülivé, hanem a foglalkoztató által előre egy összegben befizetett nyugdíjkiadás terhére nyugdíjban részesüljön. A rendszer 2009. év végével megszűnt volna, azonban a foglalkoztatási nehézségekre tekintettel, egy évvel meghosszabbodott. A foglalkoztató a munkavállalóval tervezett megállapodás megkötése előtt 30 nappal a regionális munkaügyi központnak köteles bejelenteni a korengedményes nyugdíjazás szándékát. A munkaügyi központ a bejelentés kézhez vételétől számított 20 napon belül értesíti a munkáltatót, hogy tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani a munkavállalónak. A foglalkoztató és a munkavállaló ezt követően megállapodhat a korengedményes nyugdíjazásról. Azzal a munkavállalóval lehet megállapodást kötni, aki 2010. december 31-ig az előírt életkort betölti és a szükséges szolgálati időt megszerzi. A megállapodást 2010. december 31-ig az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez be is kell nyújtani. Az új szabályozás tartalmazza a vállalkozói körben a visszafoglalkoztatás tilalmát. A korengedményes nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel vehető igénybe, s a foglalkoztatónak a nyugdíj összegét az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig kell megfizetnie. A nyugdíj megállapítása, összegének kiszámítása során az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj szabályait kell alkalmazni. Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 40 év, a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges. A férfiak közül az 1950-ben születettek a 60. életévük betöltéséig – ekkortól előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak – és az 1951, 1952-ben születettek, a nők közül az 1952-es születésűek vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat a fenti szabályok alapján. A nők esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatáruk 59 év, ezért, a foglalkoztatónak eddig kell megfizetnie a nyugdíj összegét. Az 1953-as születésűek külön feltételekkel vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat. Az ő nyugdíjkorhatáruk már 63 év lenne, a férfiak tehát 2010-ben 57 évesen nem 5, hanem 6 évvel a korhatáruk előtt mehetnek nyugdíjba. A nők esetében szintén 6 évvel korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget jelent a korengedmény, de az ő számukra a korhatáremelésről szóló jogszabály is tartalmaz kedvezményt, mert az 1953-as az utolsó korosztály, amely 59 évesen jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra. Az 1953-as születésűek tekintetében a foglalkoztatói terhek a következők. A foglalkoztatónak nem csak a nyugdíj összegét, hanem a korengedményes nyugdíj megállapításának első évében irányadó januári nyugdíjemelés mértéke szerint számított összeget is meg kell fizetni a fizetési kötelezettség hónapjaira. A foglalkoztatónak a 2010. január 1-jétől hatályos korhatár szerint megállapított előrehozott korhatárig kell a nyugdíj összegét megfizetni. Az 1953-ban született férfi esetében a korhatár 63 év, az előrehozott korhatár 61 év, tehát 57 éves kortól 61 éves korig, vagyis 4 évre kell megfizetni az emeléssel növelt nyugdíjösszeget. Az 1953-as nők korhatára szintén 63 év, de az ő előrehozott korhatáruk 59 év, tehát az 57 éves nőnek 59 éves koráig, vagyis két évre kell megfizetni az emeléssel növelt rokkant nyugdíjösszeget .
/181/1996. (XII. 6.) és 283/2009. (XII. 11.) Kormányrendelet/
